Helyi iparűzési adó

Az ügytípus általános jellemzője:

Az iparűzési adó alanya:

 

Az önkormányzat illetékességi területén állandó és ideiglenes vállalkozási tevékenységet végző:

– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég

– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,-Ft-ot meghaladja

– a jogi személy (a felszámolás és végelszámolás alatt álló is)

– egyéb szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság

 

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség – így bevallás-benyújtási kötelezettség – , ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Amennyiben az adóalany székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – az adóalanynak a Htv. mellékletében meghatározott módon meg kell osztania.

 

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

 

a.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

b.) bármely – az a.) pontba nem sorolható – tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen

önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

c.) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt ? eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól-az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység az első 30 napban adómentes, a 31. naptól kezdve az adó mértéke 500,- Ft/nap

 

A helyi iparűzési adó alapja:

– az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített

szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

– A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII törvény tartalmazza a 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónemek, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) és a kisvállalati adónak (KIVA) szabályait, mely ezen adónemeket választó vállalkozások számára az adminisztrációs terhek egyszerűsítését jelenti.

Az említett adónemeket választó adózóknak az önkormányzati adóhatóság felé két kötelezettséget is teljesíteniük kell: – változásbejelentést és a lezárt előző időszakra a záróbevallás megtételével kapcsolatos kötelezettséget is rendezniük kell.
A kisadózók tételes adójának (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
Az adóalap tételes összegben való meghatározását a kisadózó vállalkozási lét teljes időszakára lehet választani és ez a döntés mindaddig nem változtatható meg, amíg a vállalkozó kisadózó vállalkozásnak minősül.

A KATA-t választóknak változatlan tényállás esetén iparűzési adóelőleg bejelentési, – bevallási és -fizetési kötelezettsége, továbbá adóalap megosztási kötelezettsége sem lesz.

A kisvállalati adót (KIVA) választó vállalkozás nem mentesül a helyi iparűzési adóbevallás és megfizetés alól. Az adóalanyiság a bejelentést követő év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre. A kisvállalati adó alapja a kisvállalati adó 1,2-szerese, az adót az iparűzési adóbevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e.

Változás még az iparűzési adóban, hogy megváltozik az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeknél az iparűzési adó alapjának a számítása. A nettó árbevételből az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak 500 millió Ft-os árbevétel alatt vonható le teljes összegben. Felette bevételtartományok kerültek kialakításra (0,5-20 milliárd Ft, 20-80 milliárd Ft, 80 milliárd Ft felett), amelyekben a bevételre eső fenti csökkentő tételnek csak egy sávosan csökkenő része vonható le az adóalapból (85 %, 75 %, 70 %) .

 

Az adó mértéke:

az adóalap 1,5 %-a

Ha vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania.

Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő – feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- forintot meghaladja -, a jogi személy, valamint az egyéb szervezet esetében – ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll – ha az adóévet megelőző adóévben:

 

– 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 4.000.000.- forintot várhatóan nem haladja meg, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a.

 

Bevallás:

Teendők az önkormányzat adóhatósága felé:

– a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az iparűzési adó alá,
– adóbevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani és az adót egyidejűleg megfizetni,
– adóelőleget határozat (fizetési meghagyás) alapján évente kétszer kell fizetni március 15-ig, illetve szeptember 15-ig,
– a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

 

Adó megfizetése:

A befizetés történhet csekken vagy átutalással a 11738118-15728829-03540000 számlaszámra.

 

Befizetési határidő:

– Első félévi előleg: március 16.
– Előző évi adókülönbözet: május 31.
– Második félévi előleg: szeptember 15.
– Adóelőleg feltöltés: december 20.

 

Illetékesség:

Esztár Község közigazgatási területe.

 

Jogorvoslati lehetőség:

– Az első fokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz címzett, Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

– A fellebbezési illeték mértéke, ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 500.000 Ft. A fellebbezési illetékes Esztár Község Önkormányzat 11738118-15728829-03470000 számú Államigazgatási eljárási illeték beszedési számla javára átutalással vagy csekken kell megfizetni.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

– Az adózás rendjét szabályozó többször módosított 2003. évi XCII. tv.
– A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
– A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény
– Esztár Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 16/2013 (XI.11.) számú rendelete