Esztár története

Esztár község a történelmi Bihar Vármegye észak-keleti peremén, közel a határhoz, Berettyóújfalutól észak-keletre 23, Debrecentől délkeletre 34 km-re fekszik. A hajdan volt megyeszékhely, Nagyvárad is elérhető közelségben van, ugyanis 43 km-re fekszik tőle. A település helyzetét a Berettyó határozta meg, ugyanis a község egy magaslatra épült, de a határt mindenfelé mocsár borította.

A település határát így számos vízfolyás, lápos és mocsaras terület szabdalta. Esztár és környéke ősidők óta lakott település, neves kőkori lelőhely. Tőle nyugatra halad a szarmaták által épített, az Alföldet körbefutó Csörsz árok, vagy más néven az Ördög árok nyomvonala. A település neve már 1215-ben szerepelt a Váradi Regestrumban. Esztár a Sztári család ősi fészke volt. Későbbi tulajdonosai a Boldvay, Bethlen, Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy és Szúnyogh családok. A község természeti adottságait tekintve elmondható, hogy a táj arculatát a Berettyó határozta meg, melynek a XIX. században megkezdődő szabályozási munkálatai ezt a vidéket is jelentősen érintették. A vízszabályozás egy határvonalat jelentett Esztár életében is, hiszen nagyobb területeket vonhattak művelés alá, valamint megszűnt az állandó árvízveszély is. A vízi malomról is ekkor álltak át a szárazmalomra. Ezt „Hermann Zoltán építette, majd Nagy Albert tulajdonába került, aki adósságai miatt volt kénytelen megválni tőle, így Számer János tulajdonába került” A szárazmalom 1880-ig jövedelmezett jól, ezt követően Szunyogh Albert modern gőzmalmot létesített, amely hamar keresetté vált. Természetes növényzete a Tiszántúl flórajárásába sorolható, melyet alaposan beszűkített a mezőgazdasági művelés. A XIX. század végén a dohánytermesztés is jellemző volt, ez azonban abbamaradt. Esztár földje jól művelhető, megterem minden veteményt. A 2011-es népszámlálási adatok szerint lakossága 1366 fő, 522 lakása van, a közüzemi ivóvíz hálózatba kapcsolás aránya 94%, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 88%. A nyugdíjas korúak aránya 28%. A település óvodája 75 férőhelyes, mely szinte 100 %-os kihasználtsággal üzemel, általános iskolájában 168-an tanulnak. A lakosságnak 270 személygépkocsija van és 302 regisztrált vállalkozás székhelye található itt. A derecskei és a berettyóújfalui járás határán fekszik, így az idő folyamán hol az egyik hol a másik közigazgatási egységhez tartozott, mai napig tart ez a kettősség. A forrásokból kitűnik, hogy Derecskéhez való közelsége miatt került abba a járásba, de a település inkább Berettyóújfaluhoz szeretett volna tartozni. Magyarországon a kiegyezést követően a területi igazgatási rendszerben a megye-járás-község modell honosodott meg. A járások kialakításának feladata a megyék kezében maradt, így nagy különbségek alakultak ki. Az I. világháború előtt az országban 509 járás létezett, tehát megyénként átlagosan hét, járásonként 650 km2 területtel és 40 000 körüli lélekszámmal. Trianont követően, az új határok miatt a járások száma 155-re csökkent, kettészakadt 27 vármegye és 60 járás. A két világháború között sok reformtervezet született, de igazi változás nem következett be. A terület visszacsatolások időszakában (1938-1940) több járás is visszakerült. A vesztes II. világháborút követően közigazgatási reform következett be, kialakították a 19 megyét, ahol 140 járás maradt meg.

 

A járás fontos szerepet kapott a falusi térségek folyamatainak irányításában, majd 1956-ot követően az intézmény el és összevonások következtében 1984-re megszűntek ezek a közigazgatási egységek. 2013-tól vannak újra járások Magyarországon, szám szerint 168. 

Találatok: 3244

Felhívások: